2012. április 18., szerda

Futás update - Milánó, Milánó, Milánó

El vagyok maradva nagyon. Sajnos nemcsak az írással, de a futással is. Fcuk. Legutóbb ott hagytam abba, hogy félig körbefutottuk a Balcsit. Aztán kicsit pihentem, majd jött egy jó adag fosós-hányós macera, ami kereken 5 napig tartott. Aztán meg nagyon sokat kell dolgozni, aztán meg elmentünk Olaszországba. 

Van egy kis lelkifurdalásom a nem-futás miatt, amit némileg enyhít, hogy vettünk nekem egy bringát és mostanában leginkább ezzel tolom mindenhová. Barnabással vagy nélküle. Élvezzük, bár én sokkal jobban tűröm a sisakot a fejem, mint ő. 

A futóterveimet illetően mostanáig majdnem 100 százalékos a teljesítményen. A Vivicittát a fosás miatt ugyan ki kellett hagynom, de Milánóban már tapostuk az aszfaltot az elmúlt vasárnap. Bár teljesen felesleges volt bepréselni a babyjoggert az autóba, mert egész álló nap szakadt az eső, így Barnabás nélkül futottam. Egyébiránt a kocsi városi sétára teljesen alkalmatlan. (G. nem engedte, hogy elvigyük az esernyő babakocsit, mondván tökéletesen megteszi nekünk a futós is, azzal is lehet sétálni és ő egyébként sem hajlandó ennyi cuccot bepakolni a kocsiba.) Barnabás többször is tökre kiakadt, így gyakorlatilag ölben cipeltem Comoban, Genovában és Milánóban is (a verseny előtti napon. Futás közben nem cipeltem, még mielőtt valaki azt hinné. Persze tudom, hogy nem vagytok hülyék, de pl. Misi, tudjátok, a fura helyen cigiző házmester tökre azt hitte egyszer, hogy Barnabással az ölemben járok futni.)

Az eső ellenére majdnem-fantasztikus tíz napot töltöttünk Olaszországban. Futottunk a Varese-i tó körül úgy, hogy közben utunkat a hófödte Alpok látványa kísérte. Futottunk dimbes-dombos icipici olasz falvakon keresztül. És futottunk a szakadó esőben Milánóban is. 

 
közös futás utáni tízórai

Már két nappal a verseny előtt mindenkit az foglalkoztatott, hogy mi legyen Barnabással, hiszen teljesen egyértelmű volt, hogy ilyen esőben nem tudjuk magunkkal vinni. Mármint a babakocsiban. Nagyon sok opciót végigvettünk, de aztán úgy döntöttem, hogy velünk lesz. Mivel váltóban futottunk, így amíg én futottam, Gábira volt kötve  egy kendőben, majd aztán rám és így cipeltük keresztül a városon. Húztunk rá egy nagy szemeteszsákot és még egy esernyőt is tartottam felé a biztonság kedvéért. 

 a csapatunk

A (külföldi) városi váltófutás  kevésbé élvezetes, mint amiben eddig nekem részem volt a Balaton körül, ahol folyamatosan kísérjük egymást autóval vagy biciklivel. Kevés lehetőségünk volt arra, hogy egymásnak szurkoljunk és amikor nem futottunk, akkor éppen metróztunk és gyalogoltunk a következő váltóhelyre,  hogy legalább ott láthassuk egymást. Közben cipeltük az éppen futó ember száraz váltóruháit, plusz még a gyereket is. 

Ennek ellenére azonban azt kell mondanom, hogy igazi élményfutásban volt részünk. Az szervezés itt-ott olaszos volt, ami inkább szórakoztatott, mint bosszantott. A váltóhelyek pl. egyáltalán  nem voltak elkordonozva, így ahol én váltottam Attit második futóként, ott leginkább olyan állapotok voltak, mintha egy utcabált éppen elmosott volna az eső. A második emberek sokszor nem álltak be a helyükre, emiatt röpködtek a catzo-k és az első emberek már messziről üvöltötték a második emberek nevét: PAUUULAAA!! FRAAAANCESCO!!!!

 Vicces volt. 


Ez egy váltóhely

Miután a felállított és KOEDUKÁLT öltözősátrakban kb. 10 centis víz állott, a váltóhelyek közelében lévő Mekik, kávézók és metrómegállók spontán öltözőkké alakultak. Szerintem mindenkit csak az érdekelt, hogy megszabaduljon a vizes ruháktól. Én pl. egy meki vécéjében öltöztem 3 másik olasz lánnyal, Zsuzsi a metróban, Gábi pedig egy piacon. Emberek között.

 Zsuzsi éppen átöltözik, miközben várjuk a metrót
(Zsuzsi, bocs, hogy ezt kiposztoltam ide, de megegyeztünk abban, hogy ez egy jó kép lett alapvetően és hűen tükrözi a valóságot)

A futás maga jó volt, jól esett és nem is emlékszem, hogy valaha futottam-e ilyen esőben. A legrosszabb az egészben a víztől elnehezedett futócipő volt. Még az időm sem lett olyan nagyon rossz. Az olaszok nagyon kedvesen szurkoltak mindenkinek, gyerekek, nagyik kiabálták az erkélyekről, ereszek alól, hogy VAI! VAI! és FORZA! FORZA!

A gyerek, mármint az enyém, jól bírta a cipekedést, egyszer szunyált rajtam egy másfél órát, azóta is azt érzem, mintha hátba vágtak volna egy baltával. Azért mégiscsak tíz kiló már. Kábé. Amikor ébren volt, nagyon élvezte a metrózást és annyira bájolgott egy nővel, hogy az még a Blackberryjét is oda adta neki játszani. 

Milánó pedig nagyon-nagyon szép futócipőben.

21 megjegyzés:

  1. Jó téged újra olvasni :) és jó a futásról olvasni (hátha egyszercsak én is rászánom magam) - és a képek is jók, hozzák a dolog hangulatát :)

    VálaszTörlés
  2. Hú, ez az esős váltó elég kemény lehetett... de nagyon ügyesek vagytok :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igazából esőben sokkal jobb ám futni, mint a gatyarepesztő hőségben.

      Törlés
  3. hihetetlen jófejek vagytok! :) (hirtelen belegondolom, mennyi anyaázással abszolváltunk volna, mi az embörrel egy hasonló szituációt és mélyen elszégyelltem magam :/ )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. azzal sem oldottunk meg volna semmit, ha közben anyázunk. ezt dobta a gép, nem voltam hajlandó felcseszni az agyamat az időjárás miatt. persze nem volt könnyű, de Barnabás nagyon türelmes volt és jól viselte a dolgokat. :-)

      Törlés
    2. Barnabás nagyon kedves, hogy ilyen jól viseli a futást. :)

      Törlés
    3. tényleg az :) Szegény, nincs is nagyon más választása. Amúgy járunk úszni és bringázni is.

      Törlés
  4. a kép pont jó helyen van! :) ráadásul örülhetek, ha nem kapok nagyobb nyilvánosságot :D (lsd kamerák a háttérben :))

    VálaszTörlés
  5. Micsoda élmények. Ügyesek vagytok és rugalmasak. Gratulálok a futáshoz és hogy minden ilyen flottul ment. Barnabi meg egy főnyeremény.

    VálaszTörlés
  6. Ma ia esős futás elébe nézünk...

    VálaszTörlés
  7. klasszak vagytok Evi, gratula. Mar en is keszitem magam a legrosszabbra, lehet esos maratonom lesz nekem is, mar csak 1 het :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Orsi, gondoltunk rád Johival csütörtökön! Majd írok a héten emailt és fogok rád gondolni! kint voltál ma a maratonon?

      Törlés
    2. :D nem mentem ki, de neztem a tvben es ugy szivtam magamba a hangulatat, aztan futottam egyet es jol megaztam :) remenykedem hogy nekem is ilyen szep ido lesz, mint ma volt (keso delutanig)

      Törlés
    3. mi is néztük! szurkolni fogunk hétvégén!

      Törlés
  8. Most, hogy így végre visszakaptam a hangomat (behalt a blogger és a gugli nálunk... így kommentelni sem tudtam még névtelenként sem, ugyanis a dülöngélő karakterek helyén csak a "szóellenőrzés" állt), el kell mondjam mennyire lenyűgöz a teljesítményed, hogy mennyire nagyszerű, stramm Mókuska vagy!
    Rém ösztönzőleg hatsz rám!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves vagy, Thea! Tudod, hogy Johi is így kezdte és azóta maratont futott?!

      Törlés
    2. Ezt eddig nem, bár a maratont.futott bejegyzést olvastam.
      :-)

      Törlés
  9. Évi, csodaszép vagy a csoportképen!! :o) És ez az egész kaland egy nagy klasszság. :o)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát azért ez enyhe túlzás, nem gondolod? a csodaszépségemre gondolok.

      Törlés