2011. december 4., vasárnap

Benne voltunk a tévében

Megígértem a múltkor, hogy írok egy picit arról a másik  díjról is, amit mostanában kaptunk. Nem akarok én ám itten senkit munkahelyi dolgokkal fárasztani, vasárnap reggel meg különösen nem, de az est fénypontját - vagyis azt a jelentős médiatörténeti eseményt, hogy Barnabás és az anyukája benne voltak a tévében - mindenképpen ki kell emelnem.

Valamint azt is mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy a program, amiért a plecsnit kaptuk, szívem csücske és már több, mint három éve dolgozunk rajta, leginkább Zsuzsival és Dórival. Arról nem is beszélve, hogy ez talán az egyik legemberibb dolog, amit az ember csinálhat egy nagy multinacionális vállalat berkein belül. Szóval igazán meghatódtam, amikor kiderült, hogy egy ilyen fontos évben miénk a dicsőség.


itt lehet többet olvasni önkéntességről, ha valakit érdekel

Ezért szerdán szépen puccba vágtuk magunkat - Barnabás  is, még a mellényét is fel akarta venni - és tiszteletünket tettük a gálán, férjestül, gyerekestül. Kicsit izgultam, hogy a gyermek hogy fogja bírni a kb. 18.30-as kezdést, de az ilyen rendhagyó dolgoktól mindig felélénkül és mozgósítja energiatartalékainak utolsó bitjeit is. Természetesen késve érkeztünk, arról nem is beszélve, hogy Gábor még kb. fél óráig keresett parkolóhelyet a Millenáris környékén, így Barnabással ketten küzdöttünk a regisztrációval, vetkőzéssel, régi ismerősök üdvözlésével és a TV2 riporternőjével.

Vittünk szép, picike ajándékokat, ugyanis az ünnepség hagyományőrző módon, évről-évre mindig mikulás-csomagok készítésével kezdődik hátrányos helyzetű gyerekek számára. Serényen csomagoltunk a gyermekkel és Dórival, amikor hirtelen oda toppant mellénk egy picinke stábocska: egy riporternő, egy operatőr egy óriási fejlámpával, ami pont az arcomba tolta a fényt és talán egy harmadik ember. A hirtelen izgalom miatt erre nem is emlékszem pontosan.

így kell interjút adni egy gyermekkel
a zakó alatt felgyűrődött a blúzom és olyan, mintha budspencer karom lenne

Az izzasztó reflektorfényben kettő kérdés hangozott el, amelyekre válaszolva gondosan bemutattam a picinke ajándékokat, majd 2-3 nem túl hosszú  mondatban elmagyaráztam, hogy mi vagyunk az est egyik díjazottja és mi is az apropó, amiért itt vagyunk. Én ilyen picike törülközőt hoztam - majd ennyi került adásba .

Tulajdonképpen vicces és Barnabás kifejezetten jól mutatott a híradóban.

 Idén nem megyünk több gálára .

ui: ez pedig a bemutatkozó kisfilmünk. Érdekessége, hogy a rendező azt mondta ne rakjam le a gyereket, tök menő, hogy velem van.

9 megjegyzés:

  1. Gratulálok!

    Jól áll neked a budspencer kéz. :)

    VálaszTörlés
  2. @moty: köszi, azért túlzásokba ne essünk karügyileg. ;)

    VálaszTörlés
  3. Én láttalak és meg is ismertelek a blogban publikált fotóidról:)

    Gratulálok!:)

    Sweety

    VálaszTörlés
  4. @Sweety: nem egy nagy nyilatkozat :-) és az meg kész csoda, hogy arról a 3 másodpercről megismertél.

    VálaszTörlés
  5. és gratulálok a díjhoz meg a nyilatkozathoz is! :) (olyan kedves hangod van)

    VálaszTörlés
  6. Én is gratulálok. Barnabásnak nagyon jól áll a kamera, jóképű kislegény :))) Jól meggyurmáznám :D

    VálaszTörlés