2010. augusztus 8., vasárnap

Csütörtöki program - részletekkel

Méltatlanul keveset foglalkoztam a blog legnagyobb idei eseményével, a csütörtöki offline találkozónkkal. Nem, nem a motiváció csökkent és nem, nem a lelkesedés hiányával van gond, egyszerűen több hét egymás utáni eltöltése Bulgáriában aláás mindenféle kreatív képzelgést és a monoton hétköznapok egydimenziós világába süllyeszt.

Pedig izgatottan várom a csütörtököt. Jó és rossz izgatottsággal. Ahogy egyre közelebb kerülünk az esemény napjához, az aranyos kis bizsergetős érzés gyomortájékon egyre kevésbé aranyos és egyre több kérdés vet fel bennem. Mert ha jobban belegondolok semmilyen esemény kitalálásában, szervezésében, meghirdetésében és kivitelézésében nem rendelkeztem még kizárólagos joggal. Valamiért az ilyen nagy koncentrátumú felelősségtől meg szoktam ijedni.

A következő gondolatok kavarognak a fejemben:
  • vajon lesznek-e vendégek?
  • vajon hányan lesznek?
  • vajon lesznek-e számomra ismeretlenek?
  • vajon hoz valaki kutyát?
  • vajon mi lesz, ha nem tudok majd semmit kezdeni a rendezvényre ellátogató az emberekkel?
  • vajon az emberek azt várják majd tőlem, hogy szórakoztassam őket?
  • vajon mi lesz, ha a rendezvényre ellátogató emberek túl nagy elvárásokkal jelennek meg, amit nem fogok tudni teljesíteni és emiatt az egész rendezvény kudarcba fullad?
  • ha az előző félelem beigazolódna, akkor vajon hányan fognak tojással megdobálni és vajon radikálisan csökkenni fog az oldal látogatottsága is?
  • vajon az esemény kudarcával ismét felkerülök az Index címlapjára?
  • vajon lesz bárki is, aki majd Habermasról akar beszélgetni?
  • vajon érkezik valaki futócipőben?
  • vajon esni fog aznap?
  • vajon lesznek külföldiek?
  • vajon kijön a tévé, hogy élőben tudósítson a helyszínről?
  • vajon kié lesz a legszebb pokróc?
  • vajon lesz bátorsága az embereknek részt venni a tervezett Kreatív írásgyakorlatban?
  • vajon hány fiú és hány lány lesz a rendezvényen?
  • vajon hagyományt teremtünk?
  • vajon kialakulnak majd spontán beszélgetések az egymás számára vadidegen emberek között?
  • vajon hány lábat fogok tudni lefotózni?
Az esemény sikeres megvalósítása érdekében a következő kéréssel fordulok minden megjelenni szándékozóhoz:
  • hozzál magaddal egy tollat vagy egy ceruzát vagy bármilyen írásra alkalmas eszközt - krétát kivéve;
  • hozd magaddal a legszebb pokrócodat, amely egyben arra is alkalmas, hogy leterítsük a fűbe és ráüljünk;
  • hozd el a kutyádat (ha van);
  • hozd el a gyerekedet (ha van);
  • a közösségi kulináris élmény beteljesedése érdekében hozzál magaddal valami nassolnivaló finomságot, amelyet szívesen megosztanál a rendezvény többi résztvevőjével;
  • vedd fel a lehető legszebb cipődet;
  • hozzál magaddal egy neves főszerkesztőt vagy egy könyvkiadó mágnást, aki szívesen megismerkedne velem;
  • a rendezvényen legyél jókedvű és tiszteld a másságot nemi, faji és vallási hovatartozásra való tekintettel;
  • törekedj arra, hogy minél több emberrel lépjél interakcióba a rendezvény időtartama alatt;
  • alkoholt és kábítószert csak saját felelősségre fogyassz;
  • és végül hozd magaddal kedvenc Habermas kötetedet, hogy felolvashassuk egymásnak kedvenc részeinket.
A pontos helyszín megnevezésével kedden este jelentkezem.


2 megjegyzés:

  1. Index cimlapja? Ismet? Mirol maradtam en le?

    VálaszTörlés
  2. Kicsit tekerj vissza szeptember környékére :) A homáron végezte az írás, onnan meg felkapták és szétcincálták. elég rosszul éltem meg. Az a címe, hogy "flashelsz, mi?"

    VálaszTörlés