2010. január 20., szerda

Képzelt levél egy valóságos fogorvoshoz Káposztásmegyeren

Kedves V!

Sokat gondolkoztam azon, hogy válasszam-e a kettőnk közötti kommunikációnak eme kevésbé magasztos formáját. Valószínűleg sokkal egyenesebb lenne, ha elmennék hozzád és felnőtt, kulturált emberekhez méltóan megbeszélnénk, hogy hogyan és miért roppant meg ily mély módon az a fajta bizalmi kapcsolat, ami szinte elsőre kialakult kettőnk között.

Tudod az a baj, hogy Káposztásmegyer nagyon messze van és tudod olyan nagyon visszaéltél a bizalmammal, hogy nem hiszem, hogy kulturált felnőtt emberhez méltóan tudnék veled erről a konfliktushelyzetről beszélgetni. Gondoltam felhívlak, de a nemes, nyugodt hangnemet az éteren keresztül sem tudnám garantálni, az sms meg annyira nem stílusos. Így maradt ez az általam kedvelt forma, amely az én kis játszóterem és lelki problémáim megoldásának egyik eszköze.

Bár csúnya dolog egy ilyen oldalt, ilyen stílusú szavakkal megszentségteleníteni, különösen azután, hogy tegnap Haruki Murakamiról írtam, aki veled egy lapon említeni nagyon nehéz és különösen azután, hogy nagyon szerettem volna ma folytatni azt a történetet. Egy ma reggeli eset azonban nem hagy nyugodni.
...

Amikor pár hónappal ezelőtt az emberem - baráti ajánlásra - beült a te székedbe, viszonylag pozitív élményekkel távozott. Bár kérése ellenére számlát már akkor sem adtál neki és az is igaz, hogy a kifinomult stílussal legkevésbé sem rendelkező asszisztensedről nem tett nekem említést. Ez érthető, hiszen mi lányok egészen másképpen fogjuk fel a világot, mint ők fiúk és ő valószínűleg sokkal jobban ellenállt Ursula rezdüléseinek. Az ő élményeit alapul véve - és tarsolyomban a rólad szóló referenciával - szinte teljes nyugalommal ültem be a székedbe. A fogorvosi székedbe. Csak azért szinte, mert az ember lánya azért mégsem tud teljesen ellazulni egy fogorvosi székben.

Mégiscsak bensőséges dolog beengedni valakit az intim zónádba, olyan nagyra tátani a szádat neki, amennyire csak lehet és engedni, hogy ott mindenféle ismeretlen, éles, szúró, fúró, hangos eszközzel szabadon garázdálkodjon és ezáltal téged kellemetlen és kiszolgáltatott helyzetbe hozzon.

Szóval amikor én oda beültem, számítottam a te sokéves tapasztalatodra, tudásodra, a jó minőségű munkádra és jóindulatodra. Röviden és egyszerűen megfogalmazva: bíztam benned. Tudod a fogorvosi szakma, különösen, ha azt magánpraxisban végzik - hasonlóan a nőgyógyászhoz, fodrászhoz, kozmetikushoz és még sorolhatnám - alapvetően a bizalmon alapul. Az ember lánya súlyos pénzeket fizet az ilyen helyeken. Megfizeti a szolgáltatást, bízva a sokéves tapasztalatban, tudásban, szakértelemben - no és persze jóindulatban. Persze tudom ám, hogy sem a jóindulatot és sem a bizalmat nem lehet megvenni pénzért, de jó azt hinni, hogy több-ezerért azért kapok valamit cserébe. Ha meg lehetne venni, akkor igaztalanabb, de alapvetően szebb világban élnék.

A szolgáltatás és magánpraxis szerintem két kulcsszó a fent említett gondolatok között. Te pénzért szolgáltatsz nekem valamit. Szó szerint. Mivel ezzel keresed a kenyeredet, neked jól felfogott érdeked lenne, hogy több-ezerért tényleg adjál is valamit a tudásodból, hogy minőségi, a 21. századhoz méltó munkát végezzél és alapvetően jóindulattal közeledj fehér gumikesztyűben és fehér maszkkal a fejeden ahhoz a szerencsétlenhez, aki a székedben ül. Mert az emberek önszántukból csörgetik meg a te telefonszámodat és önszántukból ülnek le a te várótermedben. Tudod, a fogorvosok, nőgyógyászok stb. telefonszámait a lányok kézről-kézre adják egymást közt. Mert a bizalom így működik. Sokkal inkább megbízok egy jó barátnőm véleményében és sokkal inkább el fogok menni egy olyan fogorvoshoz/nőgyógyászhoz, akinek a "szolgáltatásával" meg volt elégedve egy olyan ember környezetemben, akinek azért számít a véleménye és akinek elhiszem, azt amit mond.

A te telefonszámodat és a rendelőd címét tőlem soha nem fogja megkapni senki.

És ennek oka van.

Elsőre kedves voltál, bár ahogy Ursula fogadott, kötött mellényben, étellel a szájában, kifogásolható stílusban, amiért 10 perccel korábban érkeztem - nem várt gyenge forgalom miatt mellesleg - az eléggé megviselt. Tudod, mondtam már az elején, érzékeny vagyok. Igaz, te 15 perccel később érkeztél és annyit sem mondtál, hogy bocs, de megértem, mert biztosan jó okod volt rá. Kaptam tőled egy gyógytömést ötezerért és megbeszéltük, hogy végignézzük az összes többi fogamat és ahol van javítanivaló, azt megjavítjuk. Ha emlékszel, itt finoman és udvariasan emlékeztettelek rá, hogy a két hónappal korábban megígért számlát még azóta sem küldted el G-nek. Ismét ígéretet tettél rá, hogy most már tényleg belépsz abba a bizonyos egészségpénztárba és tényleg elküldöd az a számlát. És jóhiszeműen időpontot egyeztettünk a következő fogra.


Két hét múlva meg is jelentem. Ursula megint nem volt kedves, ezúttal az kifogásolta, hogy nem volt időm elmenni panorámaröntgenre. Hogy neki ehhez mi köze volt és hogy, hogy jött ahhoz a stílushoz, amit megengedett magának, a mai napig nem értem. Ennek ellenére izzadó tenyérrel és folyamatosan feszes háttal újfent beültem a székedbe.

Megbeszéltük, hogy betömöd a jobb felső hármasom és négyesem közötti lyukat. Megegyeztünk abban, hogy a kettőt - bár korántsem gondoltam, hogy egy két fog közötti icinke-picinke rés két tömésnek számít - megcsináljuk egyszerre, mert így csak egyszer kell szúrni az érzéstelenítőt . Ekkor még bíztam benned.

Emlékszem, hogy miközben tátott, zsibbadt és egyébként beszédre alkalmatlan szájjal ültem a székben, Ursulával éppen arról beszélgettetek, hogy a minap milyen furmányosan megúsztatok egy APEH ellenőrzést, mert az a hülye APEH ellenőr éppen a kívülről egyébként sötétnek látszó ablakotok előtt állt meg az autójával és a hülye nem tudta, hogy ti belülről látjátok őt. Tudod, ezt egy kicsit furcsállottam is tőletek, mert azt gondolom, hogy adót nem befizetni nem tisztességes dolog. Igen, tudom, hogy túlságosan jóságosan gondolkozom a világról ilyen tekintetben, de tudod én sem tehetem zsebre a fizetésemet és nem értem, hogy te miért teheted számla és gond nélkül zsebre azt a tizenhatezret, amit elkérsz tőlem fogtömés jogcímén.

Aztán mint aki jól végezte dolgát, időpontot egyeztettünk és te tényleg zsebre tettél tizenhatezret a két tömésért. Ekkor harmadjára is megpróbáltam tőled számlát kérni. A G. számláját is még az őszről, az én gyógytömésem számláját is és a frissen tömött két fogam számláját is. Tudod, te megint csak magyarázkodtál, hogy te belépnél meg minden, de az a bizonyos - most már köcsög - egészségpénztár ellenőrizni akarja a munkátok és jó-hogy-nem-már-majd még a páciens szájába is belenéznek.

Tudod V, ez az, amit minőség-ellenőrzésnek hívnak. Én egy nagy multinál dolgozom. A mi munkánkat a legkülönfélébb szempontok alapján ellenőrzik - auditálják - a legkülönfélébb időpontokban. Ha valami nem stimmel, akkor bukta van. Magyarul, ha nem végzem jól a munkámat, akkor az állásommal játszom.
...

Szóval megint megígérted, hogy elküldöd a számlát és újabb időpontot egyeztettünk. Persze azt nem restelletted megjegyezni ennyi idő után, hogy ha számlát kérünk, akkor bizony nem nyolcezer egy tömés, hanem tízezer, mert ha akkor így neked kevesebb marad a zsebedben. Hogy miért nem láttam a jeleket, nem tudom.
...

Este hazaértem és belenéztem a számba. Hogy ez miért nem ott tettem meg a rendelődben, azt nem tudom. Valószínűleg, ha ott tettem volna meg, akkor talán meg is ütlek. Mert képzeld el azt
láttam, hogy 2009-ben képes voltál betömni két fogamat is amalgámmal. Az amalgámmal nem csak az a baj, hogy otromba, szürke és kibaszottul igénytelennek látszom, amikor teli szájjal röhögök, hanem az is, hogy a jobb helyeken már tíz évvel ezelőtt is veszélyes hulladéknak számított. (Arról nem is beszélve, hogy a hármasom vagy a négyesem azóta is érzékeny.)

Szóval a jóindulatodra már akkor számítottam volna, mielőtt elkezdted volna betömni két fogamat is ezzel az ocsmánysággal. Tudod illett volna megkérdezni erről engem is. Te ezt azonban nem tetted meg. Mit mondjak? Eléggé kiborultam. Csak azért nem hívtalak fel, mert hidd el, tényleg szarul kezelem az ilyen konfliktusokat és hidd el tényleg nem lettem volna veled kedves. És ezt előbb-utóbb megbántam volna. Magam miatt.

Aztán úgy döntöttem fogorvost váltok. Elmentem egy öreghez a Rádayba, akinek képzeld az volt
az első kérdése, amikor belenézett a számba, hogy mikori az az amalgám tömés, mert azt bizony jó lenne kicserélni. Mondtam neki, hogy kéthetes. Az öreg is kiborult azon, hogy hogy tehettél velem ilyet. Szóval ő most ezt ki fogja cserélni, amiért nekem megint fizetnem kell.

Viszont ami ma történt, az végképp padlóra küldött.

Tudod, eléggé lelkiismeretes ember vagyok, így évente élek a cégem által kínált lehetőséggel és kivizsgáltatom magam egy magánklinikán. Hogy-hogy nem, a vizsgálat-sorozat a fogorvosi székben kezdődött. Tudod, ez egy modern hely, kamerával meg minden. Orál kamera vagy mi, amivel a doki benyúl a számba és egy képernyőn megmutatja nekem a problémás helyeket. Tudod ő is egyből az amalgámra kérdezett és tudod őt is fel kellett világosítanom. Mondtam neki, hogy igen, te két fogamat is betömtél amalgámmal.

És tudod mit mondott?
Hogy csak egy fogam van betömve...
Na ehhez mit szólsz?
Mivel nem akartam elhinni, ezért benyúlt ezzel az izével a számba és megmutatta és a saját két szememmel láthattam, hogy tényleg csak egy van betömve.

Ezért érzékeny még mindig a hármasom vagy a négyesem.

Hogy hogy volt a pofádon annyi bőr, hogy az amalgám után ráadásul még két fogat számolj fel egy helyett és aztán szó nélkül zsebre tegyél ezért tizenhatezret, azt el sem tudom képzelni...

Mivel azonban magánpraxisban dolgozol és egzisztenciád alapját az biztosítja, hogy hány szerencsétlen téved be a rendelődbe, fogadj el tőlem néhány tanácsot, pusztán jó indulatból. Mert én tényleg hiszek a jóindulatban:
  • mosolyogj, ha betéved hozzád valaki,
  • Ursulát küldd el egy asszertív kommunikációs tréningre,
  • mondd meg neki, hogy rá is ráfér egy kis mosolygás,
  • azt is mondd meg neki, hogy magyar ember teli szájjal nem beszél,
  • lépj be az egészségpénztárba,
  • kommunikálj a pácienssel, mielőtt önállóan döntést hoznál,
  • tartsd tiszteletben azt, hogy a páciensnek vannak jogai és mindig van választási lehetősége, tehát ha nem végzed jól a munkádat, máshova fogja vinni a pénzét,
  • és végül, de nem utolsósorban, adj számlát mindenkinek, különösen akkor, ha azt a páciens háromszor is kéri, mert sosem tudhatod, hogy mikor fog megint meglátogatni egy APEH ellenőr.
Üdvözlettel:
egy volt páciensed

11 megjegyzés:

  1. Évi, azt nem lehetne, hogy most - ebben az erősen indokolt esetben - nem lennél jóindulatú vele? Persze nem tudom, mit lehet ilyenkor tenni, de hátha valakinek lesz javaslata.
    Miközben olvastam a történeted, szabályosan kivert a víz. Emlékszem az amalgám-érzésre (brrrrrrrrrrrr) és van hasonló történetem nekem is, de az enyém fele ennyire sem volt borzasztó.
    Ha a Ráday utcai nem válna be, van tényleg nagyon jó, lelkiismeretes valóságos fogorvosom.

    VálaszTörlés
  2. Nem szeretek balhézni és rohadtul megviselnek az ilyen incidensek. Ez van :( Már attól jobban érzem magam, hogy mindezt leírtam.

    VálaszTörlés
  3. Tudom, hogy te sem vagy balhés:-) Csak ilyenkor olyan tehetetlennek érzem magam. Abban lehet reménykedni, hogy a páciensek tényleg elfogynak a rendelőjéből.

    VálaszTörlés
  4. szia,
    épp fogorvosi vizsgálatok, tömések, pótlások, kényelmetlen órák, félelemmel teli napok elött állok. szerencsémre egy fantasztikus orvos vesz kezelésbe.
    nem vagyok bosszúálló típus, mert abban hiszek, hogy mindenki megkapja , ami neki jár, csak türelemmel kell várnunk.
    de az tuti, hogy nem V-nek szólítanám, hanem könyörtelenül a teljes nevén, mert ez az egyetlen fegyverünk az ilyen pofátlan emberekkel szemben. ezt szerintem nem bosszúnak, hanem nyilvánosságnak és tájékoztatásnak hívják. természetesen ez nem tanács, hanem szigorúan csak vélemény.
    sok sikert a következőhöz!

    VálaszTörlés
  5. Szia! Majd egyszer csak észreveszi, hogy nem mennek be hozzá a rendelőbe, ez bőven elég.

    VálaszTörlés
  6. Én is megnevezném, bár ez lehet, hogy újabb konfliktusokat eredményezne, ami alapból nem jó dolog...

    VálaszTörlés
  7. Nevet és címet akarok látni!!!

    Ökölbe szorult a kezem, miközben a történetedet olvastam. Nekem olyan csodálatos fogorvosom van, hogy ünnepnap, ha elmehetek hozzá. Én is felajánlom, hogy ha legközelebb szükséged lesz egy új dokira, akkor megadom az elérhetőségét.

    VálaszTörlés
  8. Drága Évi!

    Futni sem úgy kezdtél el, hogy felhúztad a cipőt és uccu!
    A probléma kezeléssel is csak annyit kell teeni, hogy gyakorolnod kell. Először fel kell rá készülni (akár írásban)és aztán igenis meg kell magad védeni.
    Ha ezt elkezded és többször is kis sikereket érsz el akkor már lesz rajtad egy láthatatlan burok amit azért érzékelnek majd az emberek és nem néznek madárnak.
    Sok ember csak otthon kesereg mint most Te és az aki a szemétséget elkövette csak röhög a markába!
    EZT NEM SZABAD HAGYNI!!!!
    Mert Őt ebben Te is csak megerősíted, hogy mehet ez így tovább!
    Igen, jóindulatúnak kell lenni! De csak azzal aki megérdemli!

    VálaszTörlés
  9. Évi,

    tudom ajánlani a fogorvosomat, bár az még messzebb lesz,mint Káposztásmegyer :-), viszont kapsz számlát amit eltudsz az egészségpénztárnál számolni és tuti nem kapsz amalgám tömést.
    Szerintem reklamálj :-) és kérjél kártérítést vagy panaszold be a fogorvosi kamaránál!

    Zs.

    VálaszTörlés
  10. Sziasztok!

    Véletlenül sem szeretnék a problémás fogorvoshoz kerülni. Olvastam fentebb, hogy egy pár orvost dícsértek. Lehet elérhetőséget kapni?

    Köszönöm,

    Káposztásmegyer

    VálaszTörlés
  11. Szia! Persze, küldj egy e-mailt ide chipm19KUKACgmailPONTcom és küldöm :)

    VálaszTörlés