2009. április 15., szerda

Reggelek

Nemírásom oka mindenekelőtt a munka. Multirabszolgaként egész nap betűket heggesztek egy olyan laptop monitorja előtt, amely legkevésbé sem kedvező drága szemgolyóimnak. Így mire hazaérek egyetlen porcikám sem kíván újból részese lenni e digitális világnak, bármennyire is kedves része életemnek a posztolás.
asd
A mai reggel azonban hagyott némi kívánnivalót maga után, amelyet elsősorban női olvasóimmal szeretnék megosztani.
asd
Vannak reggelek, amikor istennőként ébredek. Többnyire elég ritkán, de van ilyen. Jókedvűen. Vidáman. Teljesen megelégedve a körülöttem lévő világgal.
asd
Vannak azonban olyan reggelek, mint a mai. Már tegnap este kitaláltam, hogy mit fogok felvenni másnap. Kardinális kérdés. Ha ezt így előre eltervezzük, akkor nagyon sok időt és energiát tudunk megtakarítani magunknak és annak a másik embernek, aki mindezt tehetetlenül végignézi.
asd
Akármit csináltam a tükör előtt, csúnyának, kövérnek, tramplinak, slamposnam éreztem magam. Béna haj, béna gatya, béna blúz, vastag vádli, vastag boka. Ó miért nincs vállig érő hosszú barna hajam, amit legalább démonian ide-oda csapkodhatnék kedvemre. A kezdeti tanácstalanság folyamatosan mélyült el és félelmetesen rövid alatt kezelhetetlen tébollyá alakult. Szoknya-szoknyát, blúz-blúzt követett. Másik melltartó. Lyukas harisnya. Új nadrág. Új cipő. Kardigán.
asd
Semmi sem tetszett. Csak álltam a tükör előtt és megmagyarázhatatlanul elégedetlen voltam azzal, amit látok. Szerettem volna pillanatok alatt istennővé változni hosszú, vékony lábakkal, kisebb mellekkel, kecses bokával, feszesebb fenékkel. Mindezt lehetőleg új ruhákban. Lehetőleg hosszú barna fürtökkel.
asd
Pillanatok alatt kétségbeestem és önkéntelenül is sírva fakadtam - mint a kávéreklámban a csaj. Természetesen sminkelés után, így azt a maradék dolgot is lesírtam magamról, amitől egy picit is szebbnek láthattam volna magam.
asd
Miért van ez? Honnan jön ez a kétségbeesés ilyenkor? Ez minden nőtársam számára ismerős jelenség vagy csak nekem pattanak el az idegszálaim ilyenkor? Miért frusztrálnak azoknak a lányok, akik nap, mint nap démonian jelennek meg? Mindig szép nadrágban. Mindig szép hajjal. Mindig szép ékszerekkel. Mindig szép körmökkel. Mindig szép cipőkben.
asd
Számomra a végső választás egy farmernadrágra és fehér Converse tornacsukára esett, amiben bár csinos nem voltam, de háromnegyedórás késéssel legalább elindultam dolgozni.

5 megjegyzés:

  1. Drága Barátném,

    igen!!!! Végre sikerült!!! Hosszú idő után rájött az antiszámítógépes barátnőd eddig miért nem tudott hozzászólni...húúú...ezt elég ciki így nyílvánosan kijelenteni, de vállalom... :) De most nem is ez a lényeg...
    A frusztrációd okozói -akik állításod szerint minden nap démonian jelennek meg- vajon nem ugyan ezt játszák el a tükör előtt? Miért gondolja a -szerinted- jónadrágos csaj, hogy : "már megint ez a hülye gatya van rajtam, bezzeg ez a lány mer vagány lenni farmenben és tornacipőben és milyen jól áll neki... kár, hogy az én mellem ilyen kicsi, bezzeg neki milyen jó....a francba, hogy a semmilyen hosszú hajammal már megint nem tudok mit kezdeni, de jó lenne olyan rövid, mint neki..."
    Ragozhatnám, de tudom, hogy érted :)

    Én is előző este fejben eldöntöm mit veszek fel, reggel teljesítem a "feladatot" és azt hiszem azért nem zavartatom magam mert az esetek 98%ban nem nézek tükörbe indulás előtt :)))

    VálaszTörlés
  2. Jajh, szívemből szóltál. :) Nekem is vannak ilyen napok. Amióta jó dolgom van és nem BKV-val járok, azóta különösen (pl. mozisorban) gyomorszáj-táji élményeket bírnak okozni a "tökéletes nők", akiknek látszólag különösebb erőfeszítés nélkül mindenük tökéletes és természetesen szép. Egyszerűen el vagyok szokva ettől, hogy ilyenek rohangálnak a piszkafa lábaikon a nagyvilágban.:)
    Emlékszel Brigit Jonesra és a jogászlányra? :)))
    Hiszem, hogy Csillának igaza van, biztos nekik is megvan a maguk dilemmája. (Remélem. >:-> )

    VálaszTörlés
  3. Jesszusom, hogy írtam a Bridget-et fent... =:-o

    VálaszTörlés
  4. :-) Mondtam én, hogy a lányok érteni fogják miről beszélek. Azért azt a nem-nézek-a-tükörbe dolgot kipróbálom :-)

    VálaszTörlés