2009. január 15., csütörtök

Túl gazdaságos

Minden rosszban van valami jó. Éljen. Még mindig szeretem a közhelyeket. Ez most oda-vissza is igaz. Jól belevágtunk ebbe a gazdaságos hónapba, olyanannyira, hogy kis testem minden porcikája szolidarít a pénztárcámmal.
asd
A péntek esti kis vidám vircsaft után, ahol teljesen spontán magamévá tettem egy pár kupica házi szilvát Attila kedvéért, kicsit fáradtan, ám de annál nyugodtabban tettünk röpke látogatást Gábor szüleihez. Hányattatott éjszakánk volt, mert fater dobta a rókát egy párszor a hálószobánk melletti kis panelvécébe. Olyan emberesen-ordítósan. Nem bírtak másnap szabadkozni, Gábor meg még hazafelé is azon rötyögött az autóban, hogy milyen ordenáré módon adta meg a módját az apja.
asd
Ám az nevet, aki utoljára nevet. (Még egy. Éljen. Bár ez inkább köz-szólás-mondás). Kedd hajnalban kezdtem érezni, hogy valami nincs rendben odabent. Úgy, ahogy a reklámban szokták mondani. Először azt hittem, hogy csak az a flancos csirkemell az oka, ami sikerült beújítanom a munkahelyi menzán a konyhafőnök unszolására. De nem. Túl sokáig tartott ahhoz, hogy csak egy sima csirkemell legyen. Rákezdtem én is. Hangosan, fájdalmasan, szüntelenül hányni és egészen délelőtt 11 óráig abba sem hagytam.
asd
Sms Gergőnek. Gyere el délután. Itt már beszélni sem tudtam, azt hittem meg fogok halni. Gergő cuki, jött, látott és szúrt. Kérdem én: fog fájni? Neeem (azzal a hanglejtéssel, ahogy Gergő mondja - vagyis igen), csak annyira mint egy szuri. Mielőtt beszúrja még megjegyzi halkan, hogy ez most egy kicsit brutál lesz. És szúr és közben mondja. Ne feszíts, izomba megy, lazulj el, vegyél mély levegőt. Abban a pillanatban már vissza is repültem gyermekded énem kicsiny világába, valamikor 1984 tájékára és csak anyát akartam.
asd
Annyira fájt, hogy elmondani sem tudom. Izomba ment. Felállni is alig bírtam és hősiesen bevallom még könnycseppeket is hullattam.
asd
Így hétfő óta vegetálok. Túl gazgaságos. Ételre nem kell költeni. Azóta ettem két szem főtt krumplit. Egy fél zacskó háztartási kekszet és három szelet pirítóst. Ebből kettőt ma, bár a rácsempészett pár szelet kolbászka tiltott volt. Mint utólag kiderült.
asd
Csendes magányomba hol a kanapét koptatom, hol a távirányító gombjait, hol pedig a laptop billentyűit.
asd
És csak, hogy ne kelljen keresgélni, otthon vegetálók figyelmébe ajánlok 1-2 olvasnivalót:

Semmiképpen se nézzetek Joshi Bharátot. Semmiképp.

2 megjegyzés:

  1. Éljen a szolidaritás!:-) Megszámoltuk Zolival, háztartási kekszben te vezetsz, amúgy fej-fej mellett haladtok.

    VálaszTörlés
  2. héhé, ma újabb egy pirítós és most az imént egy kisebb főtt krumpli :D de már látom a fényt az alagút végén!

    VálaszTörlés